Statikus feltöltődés és a tankolás veszélyei


1. Bevezetés – Láthatatlan veszély a repülésben

A statikus elektromosság nagyon-nagyon alattomos jelenség. Ha akarja, felállítja a hajunkat, lufikat tapaszt a falhoz, sőt akár villámokat is létrehozhat – de ami igazán veszélyessé teszi, hogy csendben, jelek nélkül képes felgyülemleni, és egyetlen szikrakisüléssel katasztrofális következményeket okozhat. Ezt kevesen tudjuk és úgy teszünk az esetek szinte 99%-ban hogy “jól van ez úgy”, “mindig így csináljuk, miért változtatnánk”



Kezdünk!

A statikus feltöltődés a repülés világában két fő területen jelent kockázatot:

  • Elektronikai zavarok repülés közben (pl. felhőkön, csapadékon való áthaladáskor)
  • Tűz- és robbanásveszély üzemanyag-feltöltés során

Ez az anyag azt a célt szolgálja, hogy megértsük a fizikai hátteret, és elsajátítsuk a megelőzés gyakorlati lépéseit.


2. Hogyan keletkezik a statikus elektromosság?

Minden anyag atomokból áll. Az atomok magját pozitív protonok és semleges neutronok alkotják, míg körülöttük negatív töltésű elektronok keringenek. A legkülső elektronhéj (a valenciahéj) elektronjai kapcsolódnak a leggyengébben az atommaghoz – ezek könnyen képesek elvándorolni.

Amikor két különböző anyag érintkezik, majd elválik egymástól (pl. súrlódás révén), elektronok ugranak át egyik anyagról a másikra. Ez a triboelektromos hatás, amely potenciálkülönbséget (feszültséget) hoz létre.

A felhalmozódott töltés különösen jól szigetelő anyagok felületén gyűlik fel – például műanyagokon –, ahol nincs lehetősége elszökni. Amikor a feltöltött tárgy földelt vagy ellentétes töltésű felület közelébe kerül, az elektrosztatikus kisülés szikraként jelentkezik.


3. Statikus kisülés a repülésben – gyakorlati következmények

3.1. Elektronikus rendszerek zavarai

A repülőgép a levegőben történő mozgása során, különösen felhőkön, esőn vagy jégesőn való áthaladáskor statikus elektromosságot halmozhat fel. Ennek kisülése rádiózavarokat, navigációs hibákat okozhat. Sokszor halljuk ezt Magyarországon, amikor recsegnek, sisteregnek a rádiók, vagy amikor a repülőgépek felhők között repülnek a kisgépes világban

Megoldás: a repülőgépekre statikus kisülés-levezetőket (angolul: static wicks) szerelnek, leggyakrabban a szárnyak és vezérsíkok hátsó élére. Ezek biztosítják, hogy a töltések lassan, szikra nélkül távozzanak.



Érdemes megnézni a repülők statikus kisütőit, csak körbe kell menni bármelyik hangárban, és ijesztő dolgokat találunk. Jellemzően nem cserélik ki, mert egy gyári statikus kisütő akár 40-50 EUR is lehet és szokás szerint,

Egy hibás és egy jó statikus kisütő az asztalon, leszerelt állapotban.

3.2. Tankolás közbeni tűzveszély

Ez az egyik legsúlyosabb veszély a statikus töltés kapcsán. Az üzemanyag – különösen a benzin és az AvGas – elektrosztatikusan vezető, míg a legtöbb kanna, tölcsér, tömlő szigetelő anyagból készül. A mozgó üzemanyag töltést generál, amit a környező anyag képes tárolni.

Ha ez a töltés egy fém töltőnyílás közelébe kerül, akkor szikra keletkezhet, amely begyújthatja az üzemanyag-gőzöket.


4. A megelőzés alapelve: potenciálkiegyenlítés

A megoldás marha egyszerű: földelni kell minden elemet, mielőtt az üzemanyag mozogni kezd. A földelés azt jelenti, hogy az egymással érintkező anyagok közötti potenciálkülönbséget megszüntetjük, így elkerülhető a szikrakisülés.

Vizsgáljuk meg az anyagokat az elektromosság vezetése szempontjából: Jó vezetők például a fém, víz, sós víz. Rossz vezetők közé tartoznak műanyag, teflon, üveg és az a főpilóta aki nem szól rá arra pilótára aki földelés nélkül kannázik.


5. Három gyakori tankolási helyzet – és a helyes eljárás

5.1. Tankolás üzemanyag-tárolóból (pl. fém tartály vagy repülőtéri kút)

  • A repülőgép gumiabroncsai szigetelnek, ezért mindig feltételezzük, hogy a gép feltöltődött.
  • Első lépés: a földelőkábel csíptetőjét rögzítsük a repülőgép kipufogócsövéhez vagy földelési pontjához.
  • A tankolótömlőbe beépített földelőszál vezeti el a töltést a tartály és a repülőgép között.
  • A földelés folytonosságát havonta ohmmérővel ellenőrizni kell, mivel a csatlakozások oxidálódhatnak, meglazulhatnak.

5.2. Tankolás üzemanyag-szállító teherautóból

  • Itt két külön jármű is feltöltődhet, mindkettő gumiabroncson áll.
  • A teherautó földelővezetékkel kapcsolódik a repülőgéphez – nem a talajhoz!
  • Fontos, hogy vezetőképes töltőeszközt (tölcsért) használjunk, vagy a műanyag tölcsért is kössük hozzá a géphez egy vezető dróttal.

Megjegyzés: A légitársaságok többsége már nem földeli a járművet a talajhoz, csak a repülőgéppel való összekötésre törekszik, a földelés második pontja elektromos interferenciát okozhat.

5.3. Tankolás műanyag kannából – a legveszélyesebb

  • A műanyag tartály szigetelő. Az üzemanyag mozgása töltést hoz létre, amit a kanna megtart.
  • Helyes eljárás:
    1. Földeljük a repülőgépet (földelőkábel a kipufogóhoz).
    2. Használjunk vezető tölcsért, vagy vezessünk egy drótot a kannától a tölcsérhez/géphez.
    3. A kannát földeljük még azelőtt, hogy a géphez érne – pl. a talajhoz érintve vagy kábelhez csatlakoztatva.

6. Összefoglalás – mit vigyünk magunkkal?

  • A statikus elektromosság láthatatlan, de kiszámítható jelenség.
  • A tankolás során a legnagyobb veszély a szikrakisülés, amely begyújthatja a gőzöket.
  • földelés és összekötés a legfontosabb megelőzési lépés.
  • Soha ne tankoljunk úgy, hogy előtte ne történjen potenciálkiegyenlítés.

Hozzászólás