2001-et írtunk. Nyár volt. Éppen túl voltam a másodpilótai kinevezésemen a Travel Service-nél. Önfeledt, öntudatos másodpilóta voltam. (Erre majd másik blogban kitérek….) Ekkor még sötét volt a hajam, és sokkal optimistábban láttam a beosztást. Ekkor még ék alakban vonultunk a személyzettel a terminálban és akkor mindenki szerette az utasokat. Történt, hogy valaki a cégben kitalálta, hogy az 2001-es Alkotmány ünnepségen húzzon át egy B737-es a Duna felett a Parlament előtt. Ezt az ötletet addig gyúrták, hogy Rubányi Bandi bácsi, az akkor főpilóta megbízott, hogy dolgozzam ki repülést. Ahogy fogalmazott: “Te úgy is a seggfejeknél dolgozol (légiforgalmi irányítás) beszéld meg velük. Majd elviszlek magammal repülni a bemutatóra….” Ja… mondtam magamban, seggfej vagyok, végül is.. lehet így is nevezni de a 737-es típusért abban az időben sokat kellett nyelni. Megszületett a terv, a hatóság megengedte és eljött a bemutató napja. Előző nap, “Az Öreg” felhívott és mondta, hogy “Menjél be a Jampikhoz a Napkeltébe, meséld el nekik mit fogunk csinálni, nekem nincs kedvem ott bohóckodni” Nos másnap szépen felöltöztem és bementem a Jampikhoz. Ez lett belőle…
